2015. április 5., vasárnap

13.rész Anyuéknál

Másnap délután Andy kockás ingében,bőrkabáttal (*olvadás*) várt engem a kijáratnál. Én pedig csak egy szürke pólóban mentem az egyszerűség kedvéért :) .
-De szép vagy-mondta  Andy varázslatos mosolyával
-Meg se szólalj Mr.Szexuál!-mondtam puszit adva a szájára.
-Melyik utcába laknak a szüleid?
-Diamond Street 12.
-Akkor menjünk mert elég messze van!-mondta majd megfogta a kezemet,és elindultunk a városba.

Hosszú (nagyon hosszú) séta után beértünk a városba. Amikor befordultunk az utcánkba, egyszer csak Mrs.Swift tanárnő jött velem szembe. Jaj ne!
-Ó...Sarah Simson!
-J-jónapot tanárnő!-mondtam kínos mosollyal.
-Annyira beteg hogy fiúval lófrál?-kérdezte összevont szemöldökkel a tanárnő,miközben ránézett Andyre.
-Hát...tudja...a friss levegő jót tesz a szervezetnek!-mondtam Andy kezét jobban szorítva.
"Meg se szólalj..."
-Aha....Sarah Simson,mikor meggyógyult kérem jöjjön az órákra hiszen nemsokára elballag!

Teljesen kiment a fejemből az érettségi. Andy összevont szemöldökkel nézett le rám egy olyan "ezt miért nem mondtad" nézéssel.

-Nekünk mennünk kell,viszlát!-ragadta meg a kezem Andy és igyekeztünk a házunk felé. Majd ott álltunk az ajtóban.

-Készen állsz?-kérdezte Andy
-Persze-mondtam bizonytalanul
-Ne félj!-mondta Andy adva egy homlokpuszit.

Becsöngettem és vártam. Anyu nyitott ajtót és nagyon meglepődött.

-Kicsim!!!-ölelt át egy puszit adva az arcomra
-Szia Anyu!-öleltem meg,amennyira csak tudtam.
-Gyertek be!-hívott be

Bementünk és aput a kanapén találtam

-Sarah!!! pattant fel apu aki szorosan megölelt
-De jó hogy itt vagy-mondta anyu kicsattanó örömmel
-Én is örülök nektek-mondtam
"Andrew Dennis Biersack"
-Maga meg kicsoda?-kérdezte Andytől felvont szemöldökkel apu
-Andrew Dennis Biersack.-felelete Andy kezet fogva apuval.
-Lenne egy kérdésem...-vetette be Mr. Biersack a komoly pofát
Miért adták be a lányukat egy elmegyógyba?
-Hát mert...azt hittük hogy "meghülyült". Azt a Black Veil Bridest szereti de nagyon és...
-Az ízlése miatt? Azért nem kéne beadni egy elmegyógyintézetbe. Mellesleg én vagyok a banda frontembere.-mondta Andy felemelve a hangját
-Miért maga kie a lányomnak,ha?-kérdezte apum ingerülten.
-A megmentője. És mellesleg a barátja-mondta ki Andy határozottan.

Én zavaromban lefelé néztem,apu pedig majdnem elordította magát ha anyu nem szól közbe.

-Ó el is felejtettem. Csináltam csokis muffint! Gyertek együnk,mert még kihűlik.-mondta anyu megfogva apu karját.

Még sütizés közben is apu és Andy farkas szemet néztek egymással.

"Nem akarok beszélni róla"
-És...mi lett az előző barátnőddel?-kérdezte anyu Andyt.
-Hát...hogy mondjam...nem akarok beszélni róla.-mondta
-Oh...semmi baj-mondta anyu mosolyogva.

Úgy látszik anyu bírja Andy-t :) . Apu már kevésbé :D .

Este amikor anyuék már aludtak mi össze bújva a telefonom gyér fényében beszélgettünk.

-Mikor akartad mondani hogy nemsokára érettségizel?-kérdezte Andy felvont szemöldökkel.
-Hát...
-Na figyelj. Roxalt és Alexet is haza küldöm te pedig itthon maradsz és tanulsz az érettségidre!
-De azt a táborban is tudom tanulni. Roxit és Alexet pedig vissza se fogadnák otthon.
-Persze,azt hiszed hogy majd zsivajban tudsz majd tanulni? Roxit és Alexet pedig elintézem
-Oké. Öhm...tudom hogy nem a legjobb meghívás de eltudnátok jönni a végzős bálra?
-Persze. Neked mindent kiscicám.-adott a számra Andy egy forró csókot.

Majd én ráfeküdtem a mellkasára. Mert itt olyan megnyugtató volt.

                                                                      13.rész VÉGE